Andriska

Tegnap itt jártak a szegedi nagyszülők. Gyuri papa is eljött - bár fizikailag elég rosszul érezte magát - hogy megcsodálja végre élőben a fogadott unokáját. Tetszett neki. Ritáék küldtek néhány Annácska által kinőtt ruhát, nagyon jól jönnek.
Andris jól viselkedett, csak olyan du. 3 körül kezdett nyűglődni. Anyuék 5-kor mentek el, azután már nem tudtam mit kezdeni vele.
Ha egy kicsit is letettem, 5 percnél tovább nem nagyon bírta, sírt. Ha szoptatni akartam, éhesen kapott a cici után, de 1-2 korty után vörös fejjel ordított, megfeszítette magát. A hajszárítóból a hasára fújt meleg levegő azonnal megnyugtatta, de hát nem bírja az ember órákig tartani azt a vacakot. Gripe Water, Espumisan, Infacol, hordozókendő ide vagy oda, ilyenkor semmi nem segít, még a hurcolás is alig.

Végül 10 óra körül én is feladtam, miután idegességemben levertem a mellszívót és a tartalma a szőnyegre ömlött, majd képtelen voltam lecsavarni a tetejét, odavágtam az egészet, és sírva bevonultam a kisszoba sötétjébe. Andris kétségbeesetten üvöltött a nagyszobában. Szerencsére megjött a felmentősereg: Feri, aki próbált vígasztalni, és akin kitölthettem az összes felgyülemlett mérgemet és kétségbeesésemet. Ő is felvette Andrist és próbált a lelkére beszélni. Éjfélig folytatódott a küszködés, 30-40 g-okat bírt csak szopni összesen. Végül éjfél körül végre el tudott aludni a vállamon, betettem az ágyába, és már csak 3-szor kellett felkelni és visszatenni a szájába a cumit, aztán csend lett.

Reggel 5-kor (illetve ma már 6) ébresztett, azóta rendesen viselkedik, én hulla álmos és fáradt voltam, egy-egy szoptatással megszakítva 11-ig aludtam, azóta ő is alszik, most kezdett ébredezni.

Na, írok már valamit. Az esték továbbra is nehezen telnek, most vettünk egy új szert hasfájás ellen: Gripe Water. Meglátjuk, fog-e hatni.

Ma felkerekedtünk, és 3-asban elmentünk a Tescóba. Már előre féltem, hogy fogja Andriska bírni, és mi lesz, ha ricsajozni fog. Szerencsére simán ment. Andrist hordozóval együtt betettük a bevásárlókocsiba, úgy toltam, Feri is tolt egy másikat. Két cetlire írtam a vennivalókat, külön utakra tértünk, így gyorsabban haladtunk. Andriska sikeresen végigaludta az egészet, csak néha nyüszögött kicsit. Vettünk neki 3 bodyt és 3 nadrágot, valamint Aventes tárolópoharakat a tejnek, babafürdetőt, pelenkát (Tesco márkájút, a Rossmann elég bunkó), popsitörlőt.
Rohamosan nő, már meghaladta az 5 kg-t, kevés ruhája megy rá.

Néhány kép a tegnapi nehéz estéről, két sírás között, kimerülve:
                                                                                               

Az egyhónapos születésnapján ünnepi műsort adott elő: nonstop sírás kb. este 8-tól éjfélig. Már teljesen kimerültek voltunk és tanácstalanok. És íme, éjfél előtt egy hatalmas rottyantás után azonnal elcsendesedett. Megkönnyebbülve hunytuk le végre a szemünket, de kb. 10 perc után újrakezdődött az ordítás, ezúttal éhesnek tűnt. Gyors szoptatás után végre tényleg csend lett.

A Húsvét hétfő nyugodtan telt, evett-aludt folyamatosan, volt időm meggyes pitét sütni és egy jót aludni délután. Itt járt a tesóm is, végre ő is megcsodálta Andriskát, mostanában még nem látta. Jót derült azon, hogy szopás közben micsoda nyögéseket, szuszogásokat produkál Andris nagy igyekezetében.

Feri a napokban vette észre, hogy Andriska szemkontaktust képes létesíteni, nagyon el van olvadva tőle. Én még ilyesmit nem nagyon tapasztaltam, nálam egyelőre az arc alatti területeket nézegeti... Ami késik, nem múlik. Viszont figyelte az ágy fölé akasztott zenélő forgó figuráit! De ami teljesen elbűvöli, az a fény: a csillár, az ablak, a lámpák.

Este 1/2 7-kor vittük le Ferivel sétálni Andrist, mert annyira sírt, és reméltük, talán így megnyugszik. Aggasztóan hideg szél fújt, mindig át kellett fordítani a tolókart, hogy ne az arcába fújjon. Félóra után felvittük, hátra volt még két szopás, egy fürdés, és viszonylag könnyen ment az altatás, cumi se kellett neki.

(A kisszobában púposodni kezdett a parketta a küszöbnél, már nem lehet rendesen becsukni az ajtót, mert szorul :-((( )

Szörnyű dolog történt ma.
Az a szerencse, hogy Piroska itt volt és tudott segíteni. Mikor megérkezett, először lementünk megsétáltatni Andriskát egy fél órára. Előtte beindítottam a mosógépet nagyokosan. Mikor hazaértünk, rémülten láttuk, hogy elöntötte a víz a lakást, ugyanis kiesett a kádból a mosógép csöve! A fürdőben, az előszobában, és a nagyszoba egyharmadában is nagy tócsákban állt a víz. Andriskát a babakocsiban hagytuk, és kapkodva felitattunk a vizet, amennyire tudtuk. A közösképviselő közben már hívta Ferit, hogy mi van, mert alattunk 3 emelettel is áznak, és már le akarta kapcsolni az áramot a lakásban. Szerencsére a ház biztosítása fedezi az alattunk lakók kárát, de asszem egy darabig álruhában fogok közlekedni... Most fúvatom a ventillátort a szőnyegre, és nagyon remélem, hogy nem folyt be a víz a kisszoba vadonatúj szalgparkettája alá. Ránézésre oda nem ment be a víz, de ki tudja, mi lehet alatta... Mindenesetre, ha utólag mégis felpúposodna, a biztosító fizet.

Andriska délelőtt amúgy nagyon szépen aludt hason, amit egyébként nem szeret. Sajnos este megint nagyon sírt, nehéz volt megnyugtatni. Hiába, a nagyanyja szuperül tud bánni vele, olyan remekül kommunikál, beszélget vele, énekel neki, az ő kezében mindig hamar megnyugszik és érdeklődve nézeget. Nekem ez még annyira nem megy, most a hordozókendő sem segített, viszont a cumit nagyon szereti:

Tegnap felszerelték a klímát!
Úgy intéztük, hogy kivittük a gyerekágyat a folyosóra, a szoptatós fotelt átköltöztettük a kisszobába. Mielőtt nekiálltak átvésni a falat, Andriskát bepakoltuk a babakocsiba, és Piroskával elvittük sétálni másfél órára. Nagyon hideg szél fújt, a nap szépen sütött, Andris végig aludt. A végén bementünk a bankba felvenni a pénzt, ott kezdett nyűgösködni a meleg miatt. Mire hazaértünk, a munka nagyján már túl voltak, illetve a hangos részén. Amíg be nem fejezték, a kisszobában az autósülésben aludt édesdeden.
Délután is minden rendben volt, amikor este kezdődött a sírás, betettem a hordozókendőbe, ott megnyugodott. Éjjel 1/2 12-kor szopott utoljára, aztán 3-kor és 6-kor kelt farkaséhesen, mérgesen üvöltve követelve a kaját. Elég kellemetlen, hogy még akkor kell beadnom neki az Infacolt, mikor már nagyon ideges.
Szépen vissza tudtam aludni (általában mindig sikerül éjszaka), így sikerült 1/2 10-ig aludnom.

Tegnapi képek:

Ma eddig nagyon jó napunk van, bár várjuk ki a végét, most jön az este...
Most úgy gépelek, hogy Andriska a hasamra tapad a hordozókendőben, így szabad mind a két kezem.
1/2 6-kor kezdte az esti sírását, egy darabig hurcoltam kézben, aztán bekötöttem a kendőbe kétszer keresztezett kötéssel, és megnyugodott, alszik. Tegnap este meghozták a cserekendőt, mert az első kicsi lett. Ez már elég hosszú az ilyen dupla kötésekhez is, márpedig újszülötthöz ez a jó.
Egész nap evett meg aludt, keveset sírt. Szépen jönnek ki a pukik. Úgy látszik, hat az Infacol, bár azt írják, hogy 4 nap múlva fog hatni, addig mindenképpen adni kell.
Én is tudtam aludni egyet délután.

Próbáltam csinálni egy képet:

Ma 10-re orvoshoz mentünk.
Piroska kísért el, hogy könnyebben boldoguljak a babakocsival.

A mérlegelésnél elájult a védőnő és az ovos is: 4,66 kg. 10 nap alatt hízott 43 dkg-t! Azt mondták, túl sokat eszik, ennyit nem szoktak gyarapodni ennyi idő alatt. De ha csak szopik, akkor nem akkora baj. A sírás a hasfájás miatt van. Nem jól adjuk be a gyógyszert, minden étkezés előtt be kell adni, utólag már semmit sem ér, ha mondjuk a reggeli első kimarad. Ha így sem használ, ajánlotta a Gripe Water nevű szert.
Köldöke rendben, sárgaság elmúlt, a pattanások néhány hét múlva eltűnnek, esetleg Sudocremmel lehet kenegetni, a hormonok miatt jöttek ki.
Menni kell oltásra ápr.22-én, felírta receptre a szert. Addig elég egy hónap múlva mennünk, akkor majd megírja a beutalót a csípőszűrésre és a hasi ultrahangra.
Egész úton aludt a babakocsiban oda-vissza, pedig nagyon fújt a hideg szél. A váróteremben is aludt a vállamon, csak akkor kezdett sírni, mikor már öltöztettem a végén.

Itthon szopott, most alszik, közben nagyokat rotyogtat. Jól teszi.

Érdekes, mindig estére durvul el a helyzet. Azt írják, így szokott lenni, idegileg is kimerülnek estére, az egész napi élmények hatására.
Nappal szépen evett, aludt, nézelődött, annak rendje és módja szerint. Este 6-kor indult a menetrend szerinti sírás, eltartott este 10-ig. Ha felvettem, ringattam, sétáltam vele, akkor is megfeszítette magát és üvöltött. Tehetetlennek éreztem magam. Feri elszaladt a patikába Infacolért, azt olvastam, van, akinek ez vált be az Espumisan helyett. Beadtuk neki, hiába. A végén már a kétségbeeséstől fásultan bámultam a tv-t, míg Andriska a kiságyban sírt, időnként fájdalmas nyöszörgésbe váltott át, aztán folytatta az üvöltést. Csorgott a könnye kétoldalt a halántékán, szörnyű volt. Végül Feri nem bírta tovább, felvette. És érdekes módon, ott a mellkasán megnyugodott. Hüppögött, sóhajtozott, aztán elaludt, mint egy kis csomag. El is maradt az esti szopás, betettük az ágyba, és 1/2 3-ig nem is volt hangja. Biztos jól kimerült. Mi is...

Egyre nehezebb:-((((

Nappal még jól elvolt, de este vígasztalhatlan volt. Torkaszakadtából ordított egészen 10-ig.

A tegnapi nap megint nagyon nehéz volt.

Délelőtt megérkezett Piroska, hogy hétvégére főzzön nekünk. Én próbáltam egy kicsit aludni, míg ő a konyhában tevékenykedett, de Andris folyamatosan nyűglődött, sírt, úgyhogy Piroska nyugtatgatta, emiatt alig tudott haladni a főzéssel. Egy idő után feladtam és felkeltem, pedig már a mellém fektetést is megpróbáltuk (Andriska élvezte), de úgy nem tudtam aludni, féltem, hogy ráfekszek.

1 órakor lementünk sétálni, ketten könnyebben megküzdöttünk az ajtókkal és a lépcsőkkel. Nagyon szép napsütés volt, Andriska végig édesdeden aludt.

Délután folytatta a sírást, csak kézben nyugodott meg, vagy ott sem. Ahogy betettük az ágyába, sírni kezdett. Próbáltuk cumival is, ideig-óráig segített, de aztán kiköpte és tovább sírt. Minden bizonnyal a hasa fájt. Espumisant is tömtünk bele szinte minden etetésnél, de nem nagyon látszott, hogy segítene, bár a banánízű szirup ízlett neki, elmosolyodott, mikor lenyelte. A meleg rizs sem kellett neki. Etetések: 2, 4, 6, 8, de egyszerre nem sokat.

Délután hazajött Feri, ő is megszenvedett Andrissal. Este 8-9 körül már annyira sírt, hogy kézben sem tudott megnyugodni, Ferinek meg fontos lett volna aludni, mert 3-kor kellett kelnie másnap. Próbáltam többször szoptatni, hátha, de még közben is kiköpte a cicit és ordított, pedig éhesen kapott utána először. Biztos, hogy a hasa fájt. Járkáltam vele, ringattam, már majd leszakadt a derekam meg a lábam, de ahogy leültem vele, sírt, megfeszítette magát. Feri is büfiztette, de nem jött ki szinte semmi.
Végül utolsó esélyként 10-kor még egyszer megszoptattam. Igaz, hogy nem sokat evett, de néhány perc alatt megnyugodott, és végül a vállamon el tudott aludni. Betettem a kiságyba és aludt tovább!
Mi hullaként dőltünk ágyba...

Piros kiütések lepték el az arcát és a tarkóját. A védőnő szerint nem probléma, az anyatejtől van.

A tegnap este elég nehézre sikerült.

7-kor evett, de nem sokat (70g), viszont ezután nem tudott megnyugodni, sírt, feszengett, kézben is csak rövid időre nyugodott meg. 8-kor megfürdettem (most először egyáltalán nem sírt a vízben, viszont öltöztetéskor engem is alapolsan lepisilt, nemcsak a ruháját, a pelenkázót és a padlót), majd újra etetni próbáltam. Espumisant is adtam neki, nem sok sikerrel. Ezután végig sírt kb 10-ig, én már hulla fáradt voltam, de ha letettem, ordított. Végül 10-kor még egy kísérletet tettem a szoptatással, és 4-5 perc után végre elaludt a cicin! Betettem az ágyba, hasára a rizst, és végre csend lett...

Az éjszaka nagyon jól telt, csak 3-kor ébresztett, szépen szopott (120g), majd visszaaludt ő is, én is. Reggel 1/4 7-kor ébredt, a pelenkája maximálisan tele volt (és nem folyt ki belőle semmi - Pampers!), majd újra 120g-ot szopott! Az esti mérésnél pucéron 4550g volt, ez egy hét alatt 320g hízás!

Ma 5 óra 5 perckor lesz 3 hetes!

Eltelt újabb 3 óra, menetrendszerűen sírni kezdett. Szopott 50g-ot, még belediktáltam 10-et, aztán nem volt hajlandó többet enni, elaludt. :-(

3-kor elmentünk sétálni, először egyedül. Vért izzadtam, amíg a babakocsit kivittem a házból (bejárati ajtón kimenni, lépcső melletti lejtőn letolni), majd amikor felhoztam. A kapunál segítettek fogni az ajtót, de így is alig bírtam áttolni. A lifthez felmenet majdnem elestem babakocsival együtt, már borult, de szerencsére a szemben levő fal megfogott. Szörnyű ciki, hogy ráadásul pont jött valaki.

Végigaludta az utat, de hazaérve már nyöszörgött, majd sírt, úgyhogy 2 és fél óra elteltével újra megszoptattam. És csodák csodája: 120g-ot evett! Előtte szépen átpelenkáztam, de szokás szerint az első kortynál telerotyogtatta a friss pelenkát. Mikor már ájultan hevert a jóllakás után (1 büfi is sikerült!), újra átvittem pelenkázni. Szintén szokás szerint krémezés után lepisilt mindent, a ruháját, a tiszta pelenkát, a pelenkázót. Miután feltakarítottam, kiengedett még egy nagy adagot... Szerencsére még a tiszta ruha felvétele előtt!
Most békésen heverészik, hasán a rizses zoknival - úgy tűnik, ez nagyon tetszik neki.

Holnap lesz 3 hetes Andriska.

10 óra körül csengettek, azt hittem, hogy meghozták a neten rendelt hordozókendőt, de ehelyett a védőnő állított be. Bevallottam neki, hogy mostanában többször adtam Andriskának cumisüvegből lefejt tejet, mert szörnyű nézni, hogy nem tud jóllakni szopással és folyton sír. Persze kiakadt, hogy el fog apadni a tejem, mert így nem fog rendesen szopni, és Andriskát elnézve szerinte inkább túletetem (tokás, pufók).
Szerinte nem azért sír, mert éhes, hanem azért, mert fáj a hasa, de ha ilyenkor enni adok neki, enni fog, és még jobban fog fájni a hasa, így kialakul egy ördögi kör. Bűnbánó képpel fogadkoztam, hogy nem fogom cumiztatni, csak hát hullámokban hol elgyengülök, hol elhatározom, hogy soha többé...
Ha valóban csak a hasa fáj, akkor tényleg kár erőltetni az evést. És minden evés előtt adjak neki 25 csepp Espumisant.

Tegnap vettünk egy digitális csecsemőmérleget, most kipróbáltam, mivel a védőnő azt ajánlotta, hogy mérjem minden étkezés előtt és után, az a jó, ha 80-100g-ot eszik egyszerre, 3-4 óránként. Tök jó ez a mérleg, egyből kiírja, hogy az előző mérés óta mennyit változott a súlya. Mivel Andriska a védőnő teljes ittléte alatt ordított, és sehogyan sem lehetett megnyugtatni, felmerült a gyanú, hogy most valóban éhes (3 órája evett utoljára), ahogy távozott a védőnő, nekiálltam szoptatni. Lemértem, ruhástul 4,69 kg volt. Hónaljtartásban szopott 40g-ot, utána még bölcsőtartásban 70-et, ez összesen 110g (4,8 kg)! Várakozáson felüli mennyiség, csak szopással! Nagyon megkönnyebbültem.

Mondtam a védőnőnek a hordozókendőt is, de nem lelkesedett azért, hogy egész nap rajtam lógjon a gyerek. De ha nem veszem fel, úgy sír, hogy semmit nem tudok csinálni az idegességtől, illetve ha csinálok is valamit, azt teljes stresszállapotban teszem, mindent elejtek, leverek, kapkodok... Mindenesetre szopás után visszatettem az ágyba, mert muszáj volt végre ennem valamit, persze nagyon elkezdett sírni. Tettem a hasára zokniban melegített rizst és vártam (fórumos javaslat). Kb 5 percig még úgy sírt, hogy alig bírtam hallgatni, annyira sajnáltam, de nem vettem fel. 5 perc után, csodák csodája, elhallgatott! Most ébren van, de nézelődik, mocorog, és nem sír!