Andris olyan életkorba ért, amikor bizonyos szavakat már óvatosan kell kiejtenünk a szánkon. Ilyen például a porszívó. Nem tudjuk olyan mondatban megfogalmazni ezt a szót, hogy ne jutna egyből eszébe, legalább másfél perce nem játszott a porszívóval, tehát épp itt az ideje megkeresni és játszani vele. Képes lefekvés előtt kimerülésig tologatni a lakásban oda meg vissza. Már néha sír és elesik, de ő még tologatná tovább.

Aztán a múltkor már írtam a feleseléséről. No ezen tevékenységgel nem hagyott fel, hanem immár tovább fejlesztette. Ha meghallja, hogy "nem", vagy "nem szabad", felhívásnak veszi keringőre és már megy is az ellenkezés. De nem ám egy "egyszerű" hiszti, hanem érvel, veszekszik, teljes meggyőződéssel képviseli igazát, miszerint márpedig mégis hogy képzeljük azt, hogy őt visszatartjuk valamitől. Az alábbi videón az szemlélhető meg, miután nagyanyja nem engedte a szemüvegét Andrisnak vizslatni. Sajnos jellemző, hogy későn kapjuk fel a kamerát, így a legőszintébb részekről már lemaradunk. De abból, amit produkál talán mégis átjön az, hogy milyen "veszekedéseket" élünk meg majdnem naponta, s mitől fetrengünk olykor a röhögéstől.