A Húsvét hétfő nyugodtan telt, evett-aludt folyamatosan, volt időm meggyes pitét sütni és egy jót aludni délután. Itt járt a tesóm is, végre ő is megcsodálta Andriskát, mostanában még nem látta. Jót derült azon, hogy szopás közben micsoda nyögéseket, szuszogásokat produkál Andris nagy igyekezetében.
Feri a napokban vette észre, hogy Andriska szemkontaktust képes létesíteni, nagyon el van olvadva tőle. Én még ilyesmit nem nagyon tapasztaltam, nálam egyelőre az arc alatti területeket nézegeti... Ami késik, nem múlik. Viszont figyelte az ágy fölé akasztott zenélő forgó figuráit! De ami teljesen elbűvöli, az a fény: a csillár, az ablak, a lámpák.
Este 1/2 7-kor vittük le Ferivel sétálni Andrist, mert annyira sírt, és reméltük, talán így megnyugszik. Aggasztóan hideg szél fújt, mindig át kellett fordítani a tolókart, hogy ne az arcába fújjon. Félóra után felvittük, hátra volt még két szopás, egy fürdés, és viszonylag könnyen ment az altatás, cumi se kellett neki.
(A kisszobában púposodni kezdett a parketta a küszöbnél, már nem lehet rendesen becsukni az ajtót, mert szorul :-((( )
