Andriska

A fiunkról. 2008. febr.23-án született.

Friss topikok

  • Izike: Gratulálok a tizenhárom hónapos okos, ügyes, szép, járni tudó Andriskának és szüleinek! (2009.03.23. 15:25) Elindult!
  • sfi: Vagy politikus. :) (2009.03.17. 20:38) Szavak és reakciók
  • Szekuriti Blogger.: Aranyos. :) (2009.03.16. 17:47) betegség
  • feliccia: Jah, elfelejtettem szólni, hogy nagyon jó, hogy újra írsz! (2009.03.06. 14:09) tanácsadáson
  • hopihe: Na jó! Lehet, hogy nem volt jó ötlet. Bocs! A Vadaspark lehet, hogy még korai volt. Majd, amikor... (2009.03.04. 19:46) vadaspark

Linkblog

Ikea - sebesülés

2009.08.25. 22:55 - Mirci30

Ma elmentünk az Ikeába Andrisnak kalapálós játékot venni, de végül nem vettünk, és ráadásul egy nagyon kellemetlen élménnyel távoztunk. A kalapálós játék túl primitív volt, majd inkább máshol veszünk jobbat, így csak egy lepedőt vettünk az új ágyához.
Utána elmentünk ebédelni, amíg Feri sorbaállt, Andrissal bementünk az étterem játszórészébe, ahol volt még egy kisfiú (mint utólag megtudtuk, 2 éves) a 12 év körüli nővérével. Andris lelkesen vetette magát a játékok közé, dumált, vigyorgott, mindent kipróbált. Volt egy nagy alagút-henger, amibe be lehetett mászni, Andrist nagyon érdekelte, boldogan gagyogva tüsténkedett a bejáratánál, de a másik kisfiú is azzal foglalatoskodott, és Andris közeledését nagyon rossz néven vette. Először csak a haját húzta meg (ekkor rászólt a kislány), majd később nekirontott, és teljes erőből az arcába harapott, alig lehetett leválasztani róla. Szegény Andris nagyon sírt, ordított, kapaszkodott belém, és később láttam meg, hogy véresre harapta az a gyerek a halántékát. Gyorsan el is vitték onnan, és mire Feri odaért hozzánk, már nem voltak sehol. Feri orvost kért, de nem volt, csak egy fertőtlenítő kendőt tudtak adni, odacsődült néhány főnök meg biztonsági őr, kérdezték, akarunk-e jegyzőkönyvet. A családot ők nem tudják megtalálni, a kamera nem működik. Figyeltük, hátha észreveszem őket, és a pénztár felé haladva egyszer csak beléjük botlottunk. Feri megszólította őket. Az anyja azt mondta, hogy ő már akkor elnézést kért tőlem (én nem vettem észre), de most is elnézést kértek, azt mondták, nem szokott így viselkedni a kisfiú, és hogy nem beteg, nem fertőző. Ekkor valamennyire megnyugodtunk. Végülis nem mély seb, de nagyon fájdalmas és sokkoló lehetett szegény Andrisnak. Utána már sírva tiltakozott, amikor újra be szerettem volna vinni játszani, hogy örüljön, pedig már senki más nem volt ott.
Hazafele az autóban már megnyugodott, nagyokat kacagott az apjával, gyakorolva a "nem" szó nyomatékos kiejtését (kikiabálását).

Már eladtuk a kiságyat, a járókát, a hordozókendőt, a mérleget és a pihenőszéket.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://andriska.blog.hu/api/trackback/id/tr451338446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása