Andriska

Ma hajnalban szintén 1/2 4-kor követelte a kaját. Megszoptattam, majd ismét olyan éber és izgatott lett, hogy nem tudott visszaaludni. Próbáltam kicsit járkálni vele, de reménytelen volt, egyre élénkebb lett. Végül letettem az ágyába és hagytam sírni, hátha elalszik. A fülem is csengett az ordításától, Feri is felébredt. Kb 20 perc után "már" elcsendesedett, vissza tudtunk aludni. A fejem még mindig fájt.

Reggel 1/2 8-kor ébredtem, iszonyú fejfájással. Ilyen még nem volt, hogy hamarabb kelek, mint a gyerek, vagy mint Feri, még mind a ketten aludtak. Bevettem egy Algopyrint, ittam kávét, hátha segít.
Hamarosan Andris is felébredt. Nyújtózkodott, rámmosolygott, ahogy néztem. Felhúztam neki a forgót többször, nagyon élvezte, vigyorogva bámulta a figurákat lelkes kalimpálás közepette. Még nem is követelte a kaját, persze hamarosan megetettem.

Aztán gyorsan készülődtünk, 10-re menni kellett (volna) a kéthónapos oltásra.
Feri melegnek érezte a fejét, úgyhogy pelenkázáskor megmértem a lázát: 37,6, azaz 37,1, hőemelkedés!. Szegény, ezért volt hát ennyire nyűgös. Felhívtuk a rendelőt, hogy most mit csináljunk, lázasan nem lehet oltani. Azt mondták, hogy akkor inkább vigyük a betegrendelésre, az 12-kor kezdődik. Most erre várunk.